5. Hamer kutat‡s‡nak kritik‡ja

Hamer Žs csoportja egy AIDS kezelŽsi programb—l toborzott 76 homoszexu‡lis fŽrfit. Mindannyian azt ‡ll’tott‡k, hogy van legal‡bb egy homoszexu‡lis testvŽrŸk Žs a homoszexu‡lis orient‡lts‡g erősen jelen van a nagyb‡tyjaik kšzštt az anyai, de nem az apai oldalon. Hamer csoportja azt feltŽtelezte, hogy ennek tŸkršződnie kell az X kromosz—ma valamelyik gŽnjŽn. A fŽrfiak X kromosz—m‡ja az anya kŽt X kromosz—m‡j‡nak egyikŽből, az Y kromosz—ma pedig az ap‡t—l sz‡rmazik. Mivel az any‡k nem voltak homoszexu‡lisok, azt gondolt‡k, hogy a kŽt anyai X kromosz—ma kšzŸl csak az egyik hordozza a meleg gŽnt. Eszerint egy ‡tlagos popul‡ci—ban az ilyen any‡k fiœgyermekeinek egyik fele megkapn‡ a meleg gŽnt hordoz— X kromosz—m‡t, a m‡sik fele pedig nem. De egy 40 homoszexu‡lis testvŽrp‡rb—l ‡ll— mint‡ban a testvŽreknek nem csak a felŽnŽl (vagyis 20-n‡l), hanem 33-n‡l megvolt az X kromosz—ma q28-as darabj‡nak az a v‡ltozata, ami eltŽr a norm‡l s‡voz‡si mint‡zatt—l. Mivel ez a sz‡m (33) j—val meghaladta a v‡rhat— (vŽletlenszerű) 50 sz‡zalŽkot, ’gy azt feltŽteleztŽk, hogy ez a konkrŽt kromosz—madarab hordozza a fŽrfi homoszexu‡lis orient‡lts‡g gŽnjŽt. Mindemellett volt mŽg 7 p‡r homoszexu‡lis fŽrfi, akiknŽl nem volt meg ez a ãjelšlŽsÓ a kromosz—m‡n.MŽg ha ezek az eredmŽnyek val—diak Žs tisztessŽgesek, Žs ’gy tov‡bbi vizsg‡latokban reproduk‡lhat—k voln‡nak is, a levonhat— kšvetkeztetŽsek akkor is a kšvetkezőkre korl‡toz—dn‡nak: Ez a konkrŽt kromosz—ma-mint‡zat nem szŸksŽges, Žs nem is elŽgsŽges feltŽtele a homoszexualit‡s kialakul‡s‡nak. Nem szŸksŽges, hiszen a 40 homoszexu‡lis p‡r kšzŸl 7-nŽl nem volt meg ez a mint‡zat. ƒs nem elŽgsŽges, mert a Hamer-csoport egy kŽsőbbi vizsg‡lata (melyben hasonl— h‡ttŽrrel rendelkező nem homoszexu‡lis testvŽrek is szerepeltek) kimutatta, hogy nŽh‡nyan a heteroszexu‡lis testvŽrek kšzŸl is hordozt‡k ugyanazt a mint‡zatot a q28-as kromosz—marŽszen. Egy ilyen ãkromosz—majelšlŽsÓ Žs egy ilyen kapcsolat aligha fogadhat— el a ãmeleg gŽnÓ meghat‡roz‡sakŽnt. Azzal mŽg lehetne Žrvelni (de ismŽt csak ha a kutat‡s tiszta lett volna), hogy valamely m‡s jellemvon‡s esetleg šsszefŸggŽsbe hozhat— ezzel a bizonyos kromosz—majelšlŽssel, ami kapcsol—dik egy olyan csal‡di jellemvon‡shoz, ami sebezhetőbbŽ teszi az egyŽnt arra, hogy homoszexu‡liss‡ v‡ljon. PŽld‡ul valaki, aki hordozza ezt a bizonyos kromosz—majelšlŽst, genetikailag hajlamos lehet az œjdons‡gkereső viselkedŽsre, vagy b‡rmi m‡sra. Ki tudja, mi lehetne az?